Tisztelt Kollégák!

Az FHSZ által kezdeményezett konzultáción több, a HÉV munkavállalóit közvetlenül érintő kérdést tárgyaltunk meg a munkáltató képviselőivel.

Fontosnak tartjuk, hogy ne csak arról számoljunk be, milyen kérdéseket vittünk a munkáltató elé, hanem arról is, milyen válaszokat kaptunk, miben sikerült előrelépni, és mely kérdések maradtak továbbra is nyitva.

A konzultáció korrekt, szakmai és együttműködő légkörben zajlott. Abban is egyetértés alakult ki, hogy a jövőben mindkét fél fokozottabban figyel az előzetes egyeztetésre, a megfelelő információáramlásra és az egymás közötti kommunikációra.

1. Kiemelt állomási pótlék és szakoktatói bérek

Kiemelt állomási pótlék

Az egyik kérdésben már a konzultációs folyamat során sikerült konkrét eredményt elérni: Cinkotán és Dunaharasztiban a megemelt kiemelt állomási pótlék visszavonásig, határozatlan ideig fennmarad.

Az FHSZ ugyanakkor már korábban kezdeményezte a teljes állomási pótlékrendszer felülvizsgálatát. Nem csak Cinkotáról és Dunaharasztiról van szó: több olyan szolgálati hely van, ahol a jelenlegi összegek véleményünk szerint már nem tükrözik megfelelően a munkavégzés körülményeit és felelősségét.

A munkáltató nyitott a rendszer felülvizsgálatára, így ezen a területen folytatjuk a közös munkát.

Most nálunk van a labda: az FHSZ elkészíti és írásban benyújtja javaslatát. Ennek még 2026-ban meg kell történnie, hogy egy esetleges változtatás már a 2027. évi költségvetési tervezés során figyelembe vehető legyen.

Szakoktatói bérek

Az integrációt követően a korábbi Volán-, vasúti és HÉV-területek egy társaságon belül működnek, miközben a szakoktatói bérek között továbbra is vannak különbségek.

A HÉV szakoktatóinak bére jelenleg a három terület közül a legmagasabb. A munkáltató ugyanakkor elismeri, hogy a kérdéssel foglalkozni kell, és nyitott annak rendezésére.

Abban állapodtunk meg, hogy a szakoktatói bérek kérdését a helyi bértárgyalások keretében visszük tovább.

Fontos hangsúlyoznunk: számunkra a rendezés nem a HÉV-bérek más ágazatokhoz történő lefelé igazítását jelenti. Célunk a HÉV szakoktatói bérek további emelése, a budapesti és Pest megyei munkaerőpiaci viszonyok figyelembevételével.

A különböző területek béreit nem lehet pusztán számok alapján összehasonlítani. A HÉV-nek a budapesti és Pest megyei munkaerőpiacon kell megfelelő szakembereket megtartania és újakat találnia. Ha a bérek ezen a területen nem követik a munkaerőpiaci folyamatokat, egyre nehezebb lesz megfelelő szakoktatókat megtartani és utánpótlást biztosítani.

2. Két munkaszerződés, besegítői foglalkoztatás

Ebben a kérdésben azért kezdeményeztünk konzultációt, mert a tervezett változtatásokról előzetesen nem kaptunk megfelelő tájékoztatást, miközben azok számos HÉV-es kollégát közvetlenül érintenek.

Az FHSZ a konzultáció előtt több jogásszal is egyeztetett, hogy megfelelő jogi háttérrel üljünk tárgyalóasztalhoz.

A munkáltató részletesen ismertette a változtatás hátterét. Az integrációt követően zajlik a korábban külön működő területek gyakorlatainak felülvizsgálata és egységesítése, ennek részeként került napirendre a besegítői rendszer is.

A konzultáción kapott tájékoztatás és az általunk előzetesen elvégzett jogi egyeztetések alapján a változtatás jogi hátterét elfogadjuk. Ennek megfelelően a november 1-jére tervezett alkalmazásban nem lesz változás.

Ez ugyanakkor nem jelenti a korábbi gyakorlat jogszerűségének vagy jogszerűtlenségének minősítését.

Miért vannak egyáltalán ezek a korlátok?

Fontosnak tartjuk azt is elmagyarázni, hogy a munka- és pihenőidőre, különösen pedig a járművezetőkre vonatkozó korlátozások nem öncélú munkáltatói szabályok.

A vasúti közlekedés biztonságkritikus terület. A járművezetők munkája közvetlenül összefügg az utasok, a munkavállalók és a vasúti közlekedés egészének biztonságával. Éppen ezért a munka-, vezetési és pihenőidőt az általános munkajogi előírásokon túl külön vasúti és közlekedésbiztonsági szabályok is korlátozzák.

A szabályozás egyik alapvető célja annak biztosítása, hogy a járművezető megfelelően kipihent állapotban végezze a munkáját, és több munkaviszony vagy a főállás mellett végzett besegítés se eredményezhessen olyan összesített terhelést, amely már a biztonság rovására mehet.

A vasúti szabályozás ezért arra az esetre is tartalmaz rendelkezéseket, amikor valaki másik munkaviszonyban vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban is járművezetői tevékenységet végez. A más jogviszonyban teljesített vezetési időt is figyelembe kell venni a vonatkozó korlátok meghatározásánál.

Vagyis a főállás, a túlóra és a második munkaszerződésben végzett munka terhelése nem minden esetben kezelhető úgy, mintha egymástól teljesen független lenne. A korlátok mögött mindenekelőtt a munkavállalók védelme és a vasúti közlekedés biztonsága áll.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Ha a főállás és a besegítésre szolgáló második munkaszerződés is a MÁV Személyszállítási Zrt.-nél van, a két jogviszony munkaidejét a meghatározott korlátok szempontjából együttesen kell figyelembe venni.

A munkáltatói tájékoztatás alapján többek között:

Ez utóbbi különösen fontos.

A nem készenléti jellegű főállásban dolgozóknál – a hónap munkanapjainak és hétvégi napjainak számától függően – a főállásban teljesített munkaidő, a rendkívüli munkaidő és a besegítés együttesen 192–224 óra közötti havi korlátba kell hogy beleférjen.

A HÉV-járművezető főállás ebből a szempontból nem készenléti jellegű munkakör, mivel a KSZ készenléti jellegű munkaköreinek felsorolásában nem szerepel.

Egy egyszerű példa: ha az adott hónapra vonatkozó összesített korlát 192 óra, és a kolléga főállásában 160 órát teljesít, akkor – a további munka- és pihenőidő-szabályokat is figyelembe véve – a rendkívüli munkaidő és a besegítés számára összesen 32 óra marad. Ha ebből 16 óra túlórát teljesít, akkor legfeljebb további 16 óra maradhat a besegítésre.

Más a helyzet a készenléti jellegű főállásoknál, ahol a munkáltatói tájékoztatás alapján az összesített havi korlát 288–336 óra között alakulhat.

A HÉV-nél ilyen munkakör többek között a HÉV forgalmi szolgálattevő, a HÉV üzemegységi diszpécser, a HÉV váltókezelő/váltóőr, valamint a vasúti járműszerelő – váltócsoportos. A KSZ ezeken kívül további készenléti jellegű munkaköröket is meghatároz.

A lényeg tehát: mindig a főállás besorolása határozza meg, hogy az adott munkavállalóra melyik korlátrendszer vonatkozik.

3. Egyéni munkaidő-megállapodások – miért került bele a 24 óra?

Ebben a kérdésben is jeleztük, hogy szerencsésebbnek tartottuk volna az érdekképviseletek előzetes tájékoztatását.

A HÉV-nél nem új gyakorlat, hogy a munkavállalók év elején különböző, a szabadságot, munka- és pihenőidőt érintő nyilatkozatokkal, megállapodásokkal találkoznak.

A mostani dokumentum azonban a korábbi, általánosabb megfogalmazásnál konkrétabb lett, és kifejezetten megjelent benne a 24 órás napi munkaidő lehetősége. Érthető módon ez feltűnt a kollégáknak és kérdéseket vetett fel. Ez volt az egyik oka annak, hogy az FHSZ konzultációt kezdeményezett.

A munkáltató elmondta, hogy számára ez nem új intézkedés. Tájékoztatása szerint az ilyen megállapodások megkötése a MÁV-csoportban évről évre visszatérő gyakorlat, és tudomásuk szerint korábban a HÉV-nél is megtörtént. Emiatt munkáltatói oldalról egy megszokott éves folyamat folytatásaként tekintettek rá.

Fontos: nem lesznek 24 órás szolgálatok!

A konzultáció egyik legfontosabb tisztázása, hogy nem változik a jelenlegi szolgálati rend, és nem lesznek 24 órás szolgálatok.

A munkáltató egyértelművé tette, hogy nem célja a HÉV Kollektív Szerződésének megkerülése, annak rendelkezéseit továbbra is tiszteletben tartja.

Az egyéni megállapodás célja, hogy a megszokott ügymenet és munkaszervezési rendszer továbbra is működhessen, valamint megfelelő keretet biztosítson az olyan rendkívüli eseményekre és helyzetekre történő reagáláshoz, amikor a szokásos munkarendtől eltérő körülmények merülnek fel.

Gyakorlati példaként szóba került az egyes szolgálati helyeken alkalmazott állomásbejárás is, amely bizonyos esetekben a 12 órás szolgálathoz kapcsolódóan további munkaidőt eredményezhet. A munkáltató tájékoztatása szerint az egyéni megállapodás többek között az ilyen, a mindennapi működésben eddig is előforduló helyzetek megfelelő jogi keretek közötti kezelését szolgálja.

A KSZ további védelmet biztosít

A megállapodásban szereplő 24 órás lehetőség nem írja felül a HÉV Kollektív Szerződését.

A KSZ további, a munkavállalókat védő korlátokat és szabályokat tartalmaz, többek között a napi munkaidő kezdetére és végére vonatkozóan is.

Tehát még egyszer, egyértelműen: a megállapodás aláírása nem jelenti 24 órás szolgálatok bevezetését. A jelenlegi szolgálati rend nem változik, hosszabb szolgálatok általános bevezetéséről nincs szó, és a HÉV KSZ munkaidőre vonatkozó garanciái továbbra is érvényesek.

Előbb tájékoztatás, utána aláírás

Ebben a kérdésben konkrét megállapodás is született.

A munkáltató tájékoztatót készít a kollégák számára, amelyben részletesebben elmagyarázza az egyéni megállapodás célját, hátterét és gyakorlati jelentőségét.

Csak ezt követően küldi ki ismét a megállapodásokat aláírásra.

A konzultáció során az előzetes tájékoztatás kérdését is áttekintettük. Abban állapodtunk meg, hogy a jövőben mindkét fél fokozottabban figyel az előzetes egyeztetésre, a megfelelő információáramlásra és a kölcsönös kommunikációra.

4. Mi várható a HÉV-nél? – konkrétumokat kértünk

Az elmúlt időszakban számos hír, információ és találgatás jelent meg a HÉV jövőjével és szervezeti helyével kapcsolatban. A HÉV az elmúlt időszakban már jelentős szervezeti változásokon ment keresztül, miközben a médiában és a munkavállalók között is folyamatosan jelennek meg újabb információk a lehetséges következő lépésekről.

Az FHSZ ezért a konzultáción konkrét tájékoztatást kért arról, milyen további változások várhatók a HÉV-nél, ezek mikor következhetnek be, és hogyan érinthetik a munkavállalókat.

Kérdésünk egyik közvetlen előzménye a HÉV szakmai vetélkedőn elhangzott vezérigazgatói tájékoztatás volt. Dr. Kormányos László vezérigazgató úr ott arról beszélt, hogy a HÉV ágazat a MÁV Pályaműködtetési Zrt.-hez kerülne át, integráltan.

Érthető módon ez számos kérdést vetett fel, ezért kértünk konkrétabb tájékoztatást.

A konzultáción jelen lévő munkáltatói képviselők azonban nem rendelkeztek olyan további biztos információval, amely alapján az átalakítás részleteit meg tudták volna erősíteni vagy pontosítani, ugyanakkor a vezérigazgató úr által elmondottakat cáfolni sem tudták.

A jelenlegi hivatalos álláspont ezért lényegében az, hogy ha a vezérigazgató úr a HÉV szakmai vetélkedőn ezt az irányt ismertette, akkor a konzultáción jelen lévők ettől eltérő tájékoztatást jelenleg nem tudnak adni.

Ennél tovább mi sem szeretnénk találgatásokba bocsátkozni.

Jelenleg ennél több biztos, hivatalosan megerősített konkrét információ nem áll rendelkezésünkre.

Az FHSZ ugyanakkor egyértelművé tette, hogy egy, a HÉV egészének szervezeti helyzetét érintő változás esetén alapvető fontosságúnak tartjuk az érdekképviseletek időben történő, érdemi tájékoztatását és az előzetes egyeztetést.

Amint érdemi és megerősített információ áll rendelkezésre, tájékoztatni fogjuk a tagságot.

5. Hőségpénz – a jelenlegi tulajdonosi álláspont nem támogatja

Az FHSZ hőségpénz bevezetését kezdeményezte. Javaslatunk célja az volt, hogy a tartós, rendkívüli hőségben, fokozott hőterhelés mellett munkát végző kollégák többletterhelése anyagi elismerésben is megjelenjen.

A konzultáción egyértelművé vált, hogy ebben a kérdésben nem helyi munkáltatói döntésről van szó. A jelenlegi tulajdonosi álláspont nem támogatja ilyen külön juttatás bevezetését, ezért ettől eltérő döntést a munkáltatótól sem lehet reálisan elvárni.

Ennek már volt előzménye.

A Közlekedési Dolgozók Magyarországi Uniója korábban hasonló céllal kezdeményezte a vasúti munkavállalók részére hőségpótlék bevezetését.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium 2026. augusztus 19-i válaszában elismerte, hogy a szélsőséges időjárási körülmények – különösen a tartós hőterhelés – fokozott terhelést jelentenek a vasúti munkavállalóknak. A minisztérium ugyanakkor azt az álláspontot képviselte, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét elsősorban megfelelő munkaszervezési, munkavédelmi és műszaki intézkedésekkel kell biztosítani. A hőségpótlék bevezetésére, illetve az erről szóló külön szakmai egyeztetésre ezért jelenleg nem látott indokot. Illés Csaba KDMU válaszlevél

A konzultáción kapott válasz tehát összhangban áll a korábban megismert minisztériumi állásponttal. Ebben a helyzetben a munkáltató mozgástere értelemszerűen korlátozott.

Az FHSZ a jelenlegi döntést tudomásul veszi, ugyanakkor továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a szélsőséges nyári hőségben dolgozó kollégák fokozott terhelése megfelelő figyelmet és elismerést kapjon.


Összegzés

A konzultáció több kérdésben kézzelfogható eredményt vagy egyértelműbb helyzetet hozott.

A Cinkotán és Dunaharasztiban alkalmazott megemelt kiemelt állomási pótlék visszavonásig megmarad. Megkezdődhet a teljes állomási pótlékrendszer felülvizsgálata, amelyhez az FHSZ még ebben az évben elkészíti javaslatát. A szakoktatói bérek kérdését a helyi bértárgyalásokon visszük tovább, egyértelmű célunk a HÉV szakoktatói bérek további emelése.

A két munkaszerződéssel történő foglalkoztatásnál tisztázódott a november 1-jétől alkalmazandó rendszer jogi háttere és az is, hogy a korlátozások mögött fontos munkavédelmi és közlekedésbiztonsági szempontok állnak.

Az egyéni munkaidő-megállapodásoknál pedig egyértelművé vált, hogy nem 24 órás szolgálatok bevezetése a cél, a jelenlegi szolgálati rend nem változik, és a HÉV KSZ garanciái továbbra is érvényesek. Konkrét eredmény, hogy a munkáltató előbb külön tájékoztatást ad a kollégáknak, és csak ezt követően küldi ki ismét a megállapodásokat aláírásra.

A HÉV jövőbeni szervezeti helyzetéről egyelőre nem kaptunk a már elhangzott vezérigazgatói tájékoztatáson túlmutató konkrétumot. A hőségpénz bevezetését pedig a jelenlegi minisztériumi, illetve tulajdonosi álláspont nem támogatja, így ebben a kérdésben a munkáltató mozgástere is korlátozott.

A konzultáció fontos eredményének tartjuk magát a párbeszéd erősítését is. A felek kölcsönösen jelezték, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak az előzetes egyeztetésre, az információáramlásra és a megfelelő kommunikációra.

Az FHSZ továbbra is azon dolgozik, hogy a munkavállalókat érintő döntésekről időben legyen információnk, legyen lehetőségünk érdemben véleményt mondani, és ahol szükséges, konkrét javaslatokkal képviseljük a kollégák érdekeit.